A Sky Rojo három királynője: "Ha egy 16 éves fiú úgy dönt, hogy nem megy el kurvázni, miután látott minket a küldetés teljesült."

Lali Espósito, Verónica Sánchez, és Yani Prado a sorozat második évadával tér vissza a bordélyból menekülő három nőként.  "Ha ez a sorozat elbagatellizálja a prostitúciót , akkor 'Az élet szép' elbagatellizálja a nácizmust."

A sorozat világsiker lett, és pénteken elindítja második évadát a Netflixen és létrehozott egy 'testvériséget'. Verónica Sánchez van a központban, mint az 'alma mater': "Ez azért van, mert én vagyok a legidősebb, ez pusztán életkor kérdése.", mondja. Tőle jobbra Lali Espósito áll, mint egy argentin földrengés, aki félórányi beszélgetés során sem tud mozdulatlan maradni. Tőle balra pedig Yani Prado , aki két társa között egyensúlyoz mindig varázslatos kubai mosolya keretében.

Ez a hármas megerősödött, amikor a két külföldi színésznő megérkezett Verónica Sánchez-hez Spanyolországba forgatni. Az alkotók, Álex Pina és Esther Martínez Lobato lassan találták meg a főszereplőiket. "A forgatás dátumát úgy dobták rájuk, hogy nem találták meg ki fog kísérni és a munka engedélyekkel is voltak problémák, ezért szükségét éreztem annak, hogy vigyázzak rájuk, mert én hosszabb ideig figyeltem az alkotási folyamatot.", idézi fel a színésznő, aki már dolgozott együtt a trióval az El embarcadero-ban.

Mellette Lali Espósito bevallja, hogy "irracionális fanatizmust" érez a trió feje felé. "Ő egy látványos, vezető típus, akinek sikerült összehoznia minket az életben mintha nővérek lennénk.", mondja.

A csapat megalakulása után elérkezett a sorozat forgatása, amely félúton van a szélsőséges cselekedetek, és az abszurd humor között. Mindezt fényekbe, színekbe, és csillogásba csomagolják. "A  forgatások még őrültebbek voltak, mint a sorozat végén láthattuk: amikor befejeztük a forgatást teljesen megsemmisültünk.", kezdi Espósito.

"Minden nap energiával és teljesen adrenalinnal kellett megérkeznünk, az érzelmeinket felszínre hoznunk, de nem szabadott hagyni, hogy minden elmeneküljön előlünk a téma érzékensége miatt.", mutat rá Yani Prado, aki "örömmel" vallja be, hogy a három főszereplő azt mutatja, hogy a "21. században végre vannak hősnők" a való életben. "Tizenéves koromban csak hősöket láttam, akik lányokat mentettek. Most három nő van, akik megmentik önmagukat, küzdenek a szabadságukért és megmutatják minden erejüket."

Mindegyikőjük egy egész test egy részét alkotják, és ők együttesen teszik ki a "szupernő" alakját, aminek Coral (Verónica Sánchez) a feje, Wendy (Lali Espósito) a test és az erő, és Gina (Yani Prado) a szív. "A való életben kicsit megértőbb és empatikusabb vagyok, de Wendy karakterében sok van a buenos aires-i nyomornegyedből.", mondja az argentin. "Bár az életem nem volt olyan nehéz, mint az övé, amely prostitúcióval végződött nagyon könnyű volt megtalálni azt a karaktert, aki megvédi a barátait, sőt ha golyó érkezik akkor is eléjük áll. Ezek a szerény emberek értékei, hogy előbbre jussanak, hűségesnek lenni és menekülni akarnak."

És a három nő épp menekülésben van, így kezdi meg a Sky Rojo a második évadát. Menekülnek a futtatójuktól, a prostitúciótól  és a nőkereskedelem világából , amely a márciusban bemutatott első évadban levő epizódokban is már nagyon ellentmondásos volt. A kritikusok és a nézők véleménye megoszlott, a többség szerint az akciójelenetek és a látvány közepén elbagatellizálják a prostitúciót és kiszínezi azt.

"Nem hiszem, hogy elbagatellizálná ezt a problémát. Úgy tűnik számomra, hogy ez az érvelés meglehetősen  konzervatív nézethez vezet minket, mert lehetne azt vitatni, hogyha a Sky Rojo elbagatellizálja a prostitúciót, akkor Az élet szép vagy a Jojo Rabbit elbagatellizálja a nácizmust.", mondja Verónica Sánchez.  "Csak egyetlen módja van elmondani, ez elszegényít minket. A vígjáték és az akció általában fehér műfaj, de itt sok emberhez eljutnak, mert könnyen nézhető. A számok azt mondják, hogy amikor dokumentumfilmet vagy társadalmi  mozit készítenek , amelyeket én szeretek a számok nagyon alacsonyak. Tehát talán így el lehet jutni oda."

Ugyanezen a vonalon maradva Lali Espósito ezekben a kritikákban "képmutató megjelenést" lát, bár elismeri eleinte nehéz volt számára  "tudnia melyik kulcsot kell játszania", hogy eljuthasson a történelem megfelelő pontjára: "Nőként zavar, hogy a prostitúcióról mindig olyan dokumentumfilmekben beszélnek, amelyeket csak két barát és én látunk. Ennek a kérdésnek a kezelése a mainstreamben nagyon bátor, mert mindezt színekkel, fényekkel és őrültséggel mondják el, de amikor rájössz, akkor a valódi információ megüti a nézőt, például, hogy Spanyolország a harmadik a világon és első Európában a prostitúció fogyasztásában. Szerintem Spanyolországban ezt senkinek sem annyira vicces hallani."

És folytatja: "Mivel a prostitúció és az emberkereskedelem még mindig a szőnyeg alatt van az álszent emberek nem szórakoznak rajta.  Nem igaz, hogy ennek a témának nem lehet ritmust adni, vagyis a fikció nem karolhatja fel, hogy beszéljen a történésekről. Egy romantikus vígjáték a szerelemről szól, és én nem élek át olyan szerelmet mint Julia Roberts. Hálás vagyok, hogy a szépirodalom a figyelem felkeltését szolgálja. Ha a sorozat miatt egy 16 éves fiú úgy dönt, hogy nem megy el kurvázni, vagy kétszer is átgondolja mit élnek át ezek a nők, akkor a küldetésünk teljesült."

A zsűritag a Ciudad-dal beszélt a La Voz Argentina-ban betöltött szerepéről, sikeres karrierjéről és a figyelemről amit minden egyes megtett lépésénél kap.

Ő egy csillag a saját fényével a művészi univerzumban, de szilárdan a földön lévő lábaival Lali Espósito (29) tökéletesen ötvözi a tapasztalatot és a tehetséget, hogy ragyogjon a La Voz Argentina-ban: "Sok okból örülök. Az egyik az, hogy abban az időben, amikor meghívtak a La Voz-ba nem tudtam megtenni , de már akkor meg akartam csinálni.", fűzte a megjegyzést Lali az Axel,  Soledad Pastorutti, Ricardo Montaner és Tini Stoessel zsűrizésével készült évadra.

Madridba települve, ahol részt vett a Sky Rojo sorozat forgatásán huncut mosolyt és komoly gesztusokat mutatott, amikor a kérdéseket indokolta. Átlátszó és spontán, Lali megmutatja azt a jó hangulatot, amit Marley, Sole, és a Montaner-ek is átélhetnek: Ricardo, Mau és Ricky. "Régóta ismerem őket, mindegyikükkel dolgoztam. Nagyon természetes osztozni velük, nevetünk. A csapat flow-ja elég jó, nagyon jó a vibrálás, azon túl, hogy mélyen megismerjük egymást a magánéletben és mindannyian dolgozunk.", mondja.

És igazolja, hogy ez egy nagy személyes ajándék amit átél: "Nagyon boldog vagyok, mert jó vagyok magammal, mert annak, hogy boldog vagy vagy jól nézel ki semmi köze ahhoz, hogy valakivel együtt vagy-e. Semmi köze ahhoz, hogy szerelmes vagy, mert ilyenek mennek ki, akkor kezdek randizni, amikor a legjobb vagyok. Szerintem a szeretet általában jobbá tesz minket." Másrészt ugyanolyan alázattal erősítette meg, hogy a versenyzők "négyszer jobban énekelnek", mint ő, és Lali azon elmélkedett, hogy kiváltságos személy a saját otthonában "egy olyan országban, ahol 50 százalékos a szegénység".

- Hogyan érzed magad a La Voz Argentina debütálása után?
- Sok okból örülök. Az egyik az, hogy abban az időben, amikor meghívtak a La Voz-ba nem tudtam megtenni, de már akkor meg akartam csinálni. Számomra ez a legjobb zenei valóságshow formátum, rajongok a világ minden tájáról érkező 'hangokért'. Tavaly sem tudtam vállalni a projektet, de ez most megtörténik. Szóval tetszik nekem az az adrenalin, az a rohanás, hogy végre megtörténik.

- Nem kevesebbekkel zsűrizel mint Ricardo Montaner, Sole, valamint Mau és Ricky.
- Ezenfelül a zsűri helyét foglalhatom el! Nagy tisztelettel csinálom, mert mindenki aki odajut négyszer jobban énekel mint én. Nem hiszem el, bár az embernek mindig valamit hozzá kell fűznie. Számomra nagyon izgalmas abban a székben lenni, és mindenki jelen van, Ricardo Montaner, Mau és Ricky, valamint Sole és Marley-val is ugyanúgy barátok vagyunk. Régóta ismerem őket, mindegyikükkel dolgoztam. Nagyon természetes osztoznom velük, nevetünk.  A csapat flow-ja elég jó, nagyon jó a vibrálás, azon tól, hogy mélyen megismerjük egymást a magánéletben és mindannyian dolgozunk. És ez jó.

- Tényleg úgy érzed nem vagy olyan képzett más művészek megítélésére, mint ahogy posztoltad a közösségi hálón, mert ők jobban énekelnek mint te?
- Igazság szerint mindig ott van ez a dolog...A karriert sok tényező építi fel. Felkészülök, összetöröm a lelkem azért amit a zenével csinálok és mindig a lehető legjobb show-kat próbálom adni, és sok nyomot hagyni vele. Vagy amit nyomnak tartok, hogy a dolgok hogyan alakulnak számomra. Természetesen ezen a ponton apró dolgokat kell adnom másoknak, és ha azok szolgálnak, akkor látványosak. De nem marad abba ez az érzés, mert mindannyian hatalmas énekesek, és azt mondom: "Ezeknek az embereknek is itt kell ülnie." Vannak nagyon különleges emberek, akik megjelennek a valóságshowban.

- Mi tetszik a legjobban a formátumban?
- A jó hangulat. Sok olyan valóságshow van, ahol a központot nem a tehetségekre helyezik. A La Voz központja a tehetség. Pont. Miután felfedezzük a történeteket, kötődünk, többé-kevésbé együtt érzünk bizonyos résztvevőkkel. Hagyjuk, hogy az emberek a műsor részének érezzék magukat. De a főszereplő a hang, a tehetség. Hozzájárulok azzal, amit úgy érzem mindegyikhez hozzá tudok tenni, bár az ember nincs annyira tisztában a professzionálisan leélt egész életével, és ottlétében rájön, hogy tudja 'ez egy kicsike''ez valódi, átéltem az élményt'. Emlékszem a saját történetemre is, és onnan bármit tanácsolhatok valakinek.

- És a visszatérésed mellett a humoroddal is bélyeget teszel a műsorra.
- Mert őrült vagyok! Mivel nem szégyellem, egész életemben. Továbbá a Telefe az otthonom fele, és nem érzem magam televíziós stúdióban. Olyan mintha ülnék a fenekemen, olyan természetes ott lenni számomra. Jól érzem magam. Mindegyikünknek megvan a személyisége és a hozzájárulása a zsűriben. Az én energiám nagyon különbözik Mau és Ricky, Sole vagy Montaner energiájától,  különbözünk egymástól és van mit hozzáadniuk. Számomra mindig úgy jön ki, hogy kikapcsolódom, szórakozom, poénkodok, bosszantom a kollégákat és jól érzem magam a show-n túl. Azért járulok hozzá, mert  magamat adom, nem azért, mert olyan karakter vagyok amit csinálok, hanem én ilyen vagyok.

- Készítessz új albumot a Libra után?
- Múlt év novemberében, a pandémia közepén kissé furcsa pillanat volt az album kiadása, de mindenképp szerettem volna kiadni, mert már meg akartam tenni és két éve dolgoztam az albumon, a Libra-n, ami a negyedik lemezem. És innen csináltam Madrid-ból, és most hihetetlen producerekkel dolgozom együtt, és mindenféle nyomás nélkül új zenét készítek. Kissé a saját mozdulataimat csinálom, pop, elektronikus vagy hip-hop hangokat belerakni olyan mint amitől már elhatárolódtam, de most visszatérek az eredetibb hangokhoz, inkább az 'én'-emhez, ezt érzem valamilyen módon.Úgy gondolom ezek a folyamatok időbe telnek, és nem szeretem ha az ipar rohan. Még egyetlen kislemez sincs, mert nekem kell kiadnom, mert az emberek kislemezeket adnak ki. Van olyan, amiben nem hiszek. Szerencsére mindig beoszthatom az időmet, hogy bizonyos időpontokban énekeljek, olyan zenei programot készítsek, mint a La Voz, közben pedig folytatom a saját zenémet, ami nem sokkal később fog megjelenni. De hé, adok neki időt, hogy olyan legyen amilyennek akarom.

- Ha csak egy pályát kellene választanod mi lenne az? Színésznő vagy énekesnő?
- Pszihológia, haha. Nem választanék a kettő közül. (Nevet.) Semmi hazugság. Nagyon sokba kerül nekem, mert egészen fiatal korom óta az életemnek kettő fúziója volt. Olyan sorozatokat csináltam, amelyekben volt zene, színészkedtem de táncolni és énekelni is kellett.  A 'Cris Morena Univerzum' egy művészi 360. Tehát nagyon megszoktam, hogy szétválok és összeolvadok ugyanabban a dologban minden területen, mondjuk. Az utóbbi időben igen, inkább a zenei előadásokat osztottam meg, azért mert nem mindig zenei fikciókat készítettem.A Sky Rojo lehetőséget adott arra, hogy másfajta fikciót is készítsek, máshol éljek. Nagy élmény volt számomra, és így vagy úgy folytathattam a zenémet. És én nagyon szeretek ingázni az egyik és másik között, az az igazság. És nem arról van szó, hogy unnám, mert imádom csinálni. De állandóan a hangstúdió, mindig egy színpadi ritmus, vagy egy-egy fikció vagy film forgatása eláraszt. Nagyon jó, hogy vághatok és csinálhatom egy ideig, majd egy kis idő múlva készítek másikat. Számomra ez a legjobb kombó.

- Mit gondolsz arról, hogy a magánéleted áll az érdeklődés középpontjában, és még a poénjaid is ellentmondásosak? Mint amikor viccelődtél, hogy kétmillió leértékelt peso-d van a bankban.
- Nem viccelhetsz! Kissé le vagyok barnulva igazság szerint az élet ezen pontján, de ez számít. Kiveszik a kontextusból, ha valaki humort akar belevinni, és talán én nem tettem semmit, és olyat mondanak, ami nem igaz...Vagy interjúkat készítenek, amik nem igazak, személyes vagy magánéleti dolgokról. A közelmúltban megjelent egy cikk, amelyben megemlítették a lakhelyemet, de az információk hamisak voltak és az nem az én házam volt.

- Abban a pillanatban gyorsan reagáltál Twitter-en...
- Hamis volt, nem kellett volna aggódnom.De az az igazság, hogy soha nem ugrok, ezek a dolgok nem feldühítenek, mert megértem, hogy ez a népszerűségem része, de ez nem Mariana Espósito, nem az amit az emberek vagy a média felvillant rólad, mintha a barátnőjük lennél. Mert a barátaim, az embereim azok, akik ismernek és tudják, hogy randizom-e, hogyan élem meg a szerelmet, akarok-e barátnő lenni, hol lakom. Tudják az igazat. Szóval nem csinálok annyi drámát magamnak, de ez a dolog különösen feldühített.

- Miért haragudtál ennyire?
- A háttérben büntetés van és ez kellemetlenségeket okoz az embereknek, hogy meg tudtad vásárolni a házad. 10 éves korom óta dolgozom, természetesen megvehettem a házam, ami számomra kiváltság. Pontosan tudom milyen kiváltságot élvezek, 29 éves vagyok és saját otthonom van. Ez sok ember számára nem létezik a hazánkban. Tudatosan a magamé vagyok. A szüleimnek nincs saját házuk, vagyis igen, de annak köszönhető, hogy van egy lányuk, akinek olyan tevékenysége volt, amivel segíthetett nekik. De ez nem normális, a testvéreimnek (Ana Laura és Patricio) nincs saját otthonuk. Nem vagyok bolond, pontosan tudom, hogy ez sokat jelent. Ami nem tetszik nekem ezekben a cikkekben először is az, hogy a hír hamis, sőt nem is volt igaz, rossz volt, nem az az otthonom. És ha így lenne ezek olyan cikkek, amelyek táplálják az emberek csalódottságát, és megértem, hogy ez táplálja a frusztrációt. Ha csak nem érted, hogy valaki jól keres a munkájában és ez normális. De van ebben valami egy olyan országban, amely nehezen viseli a mieinket, és 50 százalékos a szegénység...

- A témák érzékenyítenek.
- Nem vagyok maszkban. Jól teljesítek, keresem a pénzem, amit szerencsére segít a családomnak, a jó életemnek, az utazásnak. Kiváltságos r...nc vagyok, de hírként megfogalmazva szerintem negatívan hangzik. És amikor ez megtörténik a kérdés megválaszolásához talán kissé megugrottam. Mert lehetetlen állampolgárként nem azt mondani, hogy 'Őrült, szerinted ezt csinálom? Töltsük fel, hogy barátnő vagyok, hogy nem vagyok barátnő, hogy Pepito-val randizom, Menganita-val...' Ez a legviccesebb. De a hírekben van valami, ami megérintheti az intimebb szálakat, bosszúságot okoz, és megugraszt kicsit.

- Ha viccesebb dolgokról, például románcokról beszélünk...Mit jelent David Victori ma az életedben?
- Nem határozok meg senkit. Csodálatos barátaim vannak, szerethető emberek, rengeteg szerelem van az életemben, és nem határozom meg az embereket. Ezenkívül ha van valami amit megtanultam ebben az időben a 30 felé kerekedve, akkor az az, hogy egy életed van. Megengedhetem nekik, hogy azt mondjanak amit akarnak, de a számmal csak azt mondom el, amit akarok bizonyos értelemben és módon. El is távolodtam az emberek címkézésétől, egy olyan embertől aki már nem a párom, de a párom volt, a barátom. Az ami. Ő egy személy az életemben. Szeretem ha olyan csodálatos emberek vannak az életemben, mint David és sok más csodás ember, akikkel megosztom az időmet és a jelenemet.

- Egyelőre nagyon boldognak látszol.
- Nagyon boldog vagyok, mert jó vagyok magammal, mert annak, hogy boldog vagyok vagy jól nézek ki nincs köze ahhoz, hogy valakivel együtt legyek. Semmi köze ahhoz, hogy szerelmes vagyok, mert ilyenek mennek ki, akkor kezdek randizni, amikor a legjobb vagyok. Szerintem a szeretet általában jobbá tesz minket. De a szerelem minden, a barátoktól kezdve , hogy mozgásban vagytok a világban, szeressétek jobban egymást. Azt is felfedeztem, hogyan vagyok ma a magamé, és ezzel barátságban vagyok és imádom. Ettől is jól nézek ki, jónak lenni. Mivel ez közvetlenül az enyém, azzal a személlyel aki vagyok, semmi köze harmadik félhez.

- A cataratas-i utazáson más személyekkel is voltál vagy csak David-del?
- Ez az életem, inkább nem beszélek mindenki számára a vakációról. Ez az igazság. Ott vannak a fotók, ennyi. Voltam akivel voltam, semmi sem történik. A legjobb.

- El tudod képzelni, hogy szerelem vagy munka miatt más országban élj? Valójában sokáig voltál Spanyolországban.
- Igen, igen, természetesnek látom, hogy máshol éljek.Valójában mindig oda kerülök. Utazni voltam, és visszatértem Argentínába, ami mindig az otthonom és az az igazság, hogy a Sky Rojo  miatti spanyolországi élmény másfél év volt, ameddig itt voltam, és ez felébresztett. Hirtelen nagyon szorgalmas vagyok, nagyon szeretek keményen dolgozni, és mindig oda mentem ahová a munka vitt. Van egy munkám, amely szerencsére lehetővé teszi számomra a mozgást, a nomádabb életet, és ezt élvezem. Tehát igen, látom, hogy különböző helyeken éljek ahová a munka visz.

Lali Espósito, az argentin művésznő aki diadalmaskodik a világon művészetével: a zenével és mozival egyaránt

"Ő az utca királynője...Lali a fény, kicsi és gyors. Tiszta dinamit.", így jellemezte magát Lali legújabb albumának, a Libra-nak az egyik dalában, a LaLigera-ban. De Lali ennél sokkal több. 29 éves argentin színész-, énekesnő, és 7 éves kora óta egy csillag. 10 televíziós sorozatban szerepelt 2003 és 2021 között, 8 színházi darabban láthattuk 2003 és 2015 között, 6 filmben színészkedett 2012 és 2018 között, 7 albuma jelent meg a Teen Angels zenekar tagjaként 2007 és 2012 között, és 4 szólóalbuma 2014 és 2020 között. Láthattuk karizmáját azokban a hónapokban, amelyeket Spanyolországban töltött a Netflix sorozata, a Sky Rojo forgatása miatt. Az Una esquina en Madrid című dal is erről az időszakról tanúskodik új albumán. Hamarosan pedig újra megvilágítja a televíziók képernyőjét a Sky Rojo 2. évadának premierjével, 2021 nyarán. Újra találkozhatunk Miguel Ángel Silvestre-vel olyan rendezők irányításával, mint David Victori, Eduardo Chapero Jackson és Javier Quintas.

Sky Rojo és Libra, egy sorozat és egy lemez, a legújabb slágerek

- Idén márciusban jelent meg a Sky Rojo. Főszereplőként és nézőként mi lepett meg legjobban a sorozatban?
- Ami kiemelkedik a sorozatban az az alkotók és mindannyiunk bátorsága, hogy egy ilyen történetet elmesélünk. Senki sem mer olyan kérdésekkel foglalkozni, mint a nőkereskedelem, és még kevésbé ilyen merész a vizuális módon. Nőként és színésznőként a javaslat döbbentett meg: nézőként pedig az elbeszélő univerzum és a vizualitás hatott rám annyi repüléssel. Az, hogy szórakoztathatok, ugyanakkor elmondhatok valami szükségeset, és elmesélhetem, hogy ez a probléma számomra megvalósított küldetésnek tűnik.

- A Sky Rojo-ban prostituáltat játszol. Van álláspontod a prostitúcióval kapcsolatban?
- Óvatos vagyok ebben a témában, és sokat hallgatok és meghallgatok mindent. A legjobban abban hiszek, hogy mindenkinek tisztességes munkával és megfelelő feltételekkel kellene rendelkeznie. Ez érzékeny téma. A Sky Rojo-ban nagyon sokféle történetet mutatnak be a klubban. Például a karakterem, Wendy úgy dönt prostituált lesz, mert nincs más lehetősége mindenféle zaklatás után, amelyet tapasztalt. Később szexrabszolgává válik, és mindenféle jogát elveszti maga felett. Gina, Yany Prado karaktere megtévesztve érkezik a klubba...és így tovább. Mindent meghallgatok és mindig az a következtetésem, hogy senki sem normalizálhatja vagy bagatellizálhatja el a lehetőségek hiányát és a társadalmi elhanyagolást.

- A tolmácsokon kívül vannak nők a Sky Rojo író és rendező csapatában?
- Igen, vannak. Esther Martínez Lobato a forgatókönyv-csoport vezetője és alkotótársa, Alex Pina-val együtt, és ő az, aki ennek a három nőnek a történetében az élen jár. Személy szerint úgy gondolom, hogy minden projektben mindig fontos és érdekes a női irányítás. Itt ez nem valami különleges dolgoként történt. A Sky Rojo-n túl nagyszerű kifejezési és bővítési pillanatában vagyunk ebben a kérdésben az iparban, és ma már számos női rendező ragyog.

- 2019 novemberében kezdtél forgatni ,és 2020 márciusában bejelentették a lezárást a koronavírus miatt. Ez hatással volt a Sky Rojo felvételeire?
- Természetesen hatott, mint minden másra. A projekt eredetileg 7 hónapos lett volna, és 15 lett a pandémia, a Filomena, művészeti kérdések és más dolgok miatt...Szóval a terveim megváltoztak hahaha. De minden szuper. A sorozat látványos, és mindannyian nagyon fókuszáltunk a befejezésre, és küzdöttünk az adott év közepén. Nagyjából csak másfél hónapot töltöttem a buenos aires-i házamban, amikor minden korlátozás elkezdődött, majd visszatértem, hogy folytassam a forgatást.

- Sok barátot szereztél a Spanyolországban töltött idő alatt?
- Igen!!!! Olyan barátokat szereztem, akiket örökké megtartok. Argentin és spanyol barátok , akikkel otthonosan éreztem magam. Az egyik ilyen ember csodálatos partnerem volt a Sky Rojo-ban, Verónica Sánchez. Az első pillanattól kezdve megkedveltük egymást, és azonnal nagyszerű barátnők lettünk.

- Híres vagy az egész világon. Éreztél a hírnévvel és népszerűséggel járó törést Spanyolországban?
- Egy kicsit haha. Nemcsak a hírnév, hanem a város mérete miatt is haha. Madridban tudtam sétálni az utcán, és mindent bejárni. Elképesztően jól éreztem magam, és szeretnék hamarosan újra ott lenni.

- 7 évesen már televízióban voltál. Milyen előnyöket és hátrányokat hozott számodra a fiatal kezdés?
- Előny szerintem a szakma, a szakma iskolájának felfedezésének lehetősége. Úgy nőttem fel, hogy figyeltem és megismertem ezt a világot, ezért megértem, ha ez ma is megmutatkozik amikor kamera elé állok. Nyilvánvaló hátrány például az a tény, hogy nem olyan normális életet éltem mint bármelyik ilyen korú gyermek...de az az igazság, hogy a "normális" soha nem tetszett haha. Néha a média játszhat a magánéleteddel és a személyeddel, és ez nyilvánvalóan nem szórakoztató. De olyan ember vagyok azt hiszem aki folyamatosan a fontos és szép dolgokra koncentrál.

- Mielőtt énekesnő lettél már színésznő voltál.
- Számomra ezek teljesen különböző kifejezési módok. Abban az időben a karakter megközelítésének módjai, ritmusai... Személy szerint a fikció egy csodálatos játék, bármilyen formátumban is, amelyben átadom magam egy másik projektnek, a forgatókönyvírónak, a rendezőnek. A zenében azonban én, Lali egy másik frekvenciában rezgek az ötleteimmel és az igazságommal. Imádom a művészi kifejezés minden módját és formátumát.

- Különféle szolidaritási kampányokban vettél részt, a zaklatáson át a Covid-ig az AIDS-en keresztül.
- Mindig megértettem, hogy kiváltságos vagyok, hogy részt vehetek fontos társadalmi kampányokban. Vagy az arcommal, vagy a hangommal. Tiszteletben tartom azt, amit nem ismerek ezért tanulmányozom, elmélyítem és támogatom azokat a társadalmi napirenden szereplő kérdéseket, amelyekhez úgy gondolom hozzájárulhatok. Ez nemcsak a szeretet visszaadásának módja azoknak , akik követnek engem, hanem egyfajta beszédmód mindazok számára, akiknek nincs lehetőségük kifejezni a betegségüket  vagy segítségre szorulásukat. Szerencsés vagyok, hogy segíthetek erről a helyről, amelyet az élet és hivatás adott nekem, és teljes szeretettel teszem.

- 2020 végén kiadtad negyedik albumodat, a Libra-t. Milyen volt kiadni egy albumot úgy, hogy nem tudtál koncertezni? Eszedbe jutott valaha a csúsztatás?
- Nem gondoltam tovább csúsztatni. Természetesen nem azonos úgy kiadni egy albumot, hogy nem tudod életre kelteni a színpadon. De a zene kísér, és szerintem mindig jó ötlet odaadni, átadni. És főleg egy olyan évben mint 2020, amikor mindannyiunknak szüksége volt egymásra.

- Azt hiszem az egyik dalt Madridban írtad: Una esquina en Madrid.
- Csodás volt. Valódi módon, a lakásom erkélyén írtam a dalszöveget. Annak teljes igazságával, hogy mit éreztem és tisztában voltam azzal, amit megtanultam az egyedüllét, az otthontól való távolmaradás, a sok élet megélése során. Fito Páez hozzáadta a szeretetét és tehetségét a zenében. Mivel elküldtem neki amit írtam, beleszeretett és csatlakozott az ötlethez, Óriási megtiszteltetés számomra.

- Az Una esquina en Madrid-ban a következőt énekled: 'Szeretnék fényt a sötétben, békét akarok ezen a Földön. Mert az a lány aki elmenekült, ma visszatért és hadat üzen nekem.'
- Ez volt a módja, hogy elnézést kérjek ettől a lánytól, amiért néha elfelejtettem mi a fontos. Azért, mert néha oldalra nézünk a dolgokkal kapcsolatban amit a társadalomban teszünk, amelyekkel másokat bántunk. Ez egy metafora arról, hogy megbocsátunk, megbocsátunk magunknak és újra a legtisztábbnak érezzük magunkat.

- Ki Lali a LaLigera című dalban? Téged képvisel?
- A legjobban!!! A LALIGERA én vagyok. A gyermekkorom, a szomszédságom. Én.

- Október 10-én születtél, és Mérleg a csillagjegyed. Ezért lett Libra a lemez? Nagyon Mérlegnek érzed magad?
- A Mérleg valójában az egyensúly, a harmónia fogalmából születik. Ehhez az alkotási folyamatnak van köze, és természetesen én is Mérleg vagyok.

- Néhány számot  a Libra-n olyan előadókkal komponáltál mint Fito Páez, vagy Camilo Echeverri...Milyen a dalszerző folyamat általában?
 - Kifejezzük miről akarok beszélni, milyen hangulatot akarok, és onnan kezdjük a hangot, majd a dallam és szöveg keresését. Ez mindig más, de általában ez történik.

- Az önálló éneklés mellett a Teen Angels együttes tagja voltál. Hiányzik, hogy egy csapat tagja legyél?
- Soha többé nem lennék zenekarban. Egyszerűen azért, mert már megtapasztaltam, és unom, hogy ismételjem magam. Nagyon jó fiatalnak lenni és együttesben lenni. Ők a barátaid, a családod, a mindened. A csapatban szerezhető erős tapasztalatok terápiásak és szeretetteljesek. De a felnőttkorom felé vezető úton élvezem a szóló színpadomat.

- Egy sikeres színész-, énekesnő napirendje nagyon bonyolult. Hogyan sikerül kombinálnod mindkét karriert? Nem érzed azt, hogy fiatal korod ellenére már már több életet leéltél? Nem akarsz megállni?
- Úgy érzem 200 életet éltem haha. Nem akarok megállni, mert szeretek dolgozni és új dolgokat keresni. Nyugtalan vagyok. Idővel megtanulok időt szakítani magamra...a magánéletemre, az érzelmeimre...Megtanultam ennyit a munkámról az elmúlt években.

- Pályafutásod során nagyszerű előadókkal készítettél felvételeket: Thalía, Becky G, Leslie Grace, Baby K, Cazzu... Osztoztál a mikrofonon Joan Manuel Serrat-tal és Ricky Martin-nal...
- Uffff, minden felejthetetlen! Serrat volt az otthonom, a gyerekkorom, a megközelítésem az elénekelt történetekhez. Szürreális volt átélni a vele való éneklés élményét. De élményben az volt a legjobb, hogy láthattam azt az embert aki a férfi mögött áll a színpadon. Az emberek ajándéka. Enélkül nincs érdemes tehetség.

- Van platina és aranylemezed... eljön az idő amikor nem sok minden marad hátra...Hogyan látod magad 10 év múlva?
- Fogalmam sincs haha. Remélem, hogy ezzel a vággyal tovább fogok fejlődni szakmai és személyes kérdésekben. De mindenekelőtt boldog leszek. Lépek, lépésről lépésre, hogy szép dolgokkal táplálkozó ember legyek. Azt hiszem ez az élet.

- Mik a terveid, amikor elmúlik a járvány?
- Koncertezés! Visszatérni az imádott közönségemhez. Minden eufórikus, megtapasztalni az élő show csodáját. Nem tudom mikor és hogyan, de szívből kívánom.

- A fiatal spanyol ajkú nők generációjának tagja vagy. Milyen üzenetet szeretnél küldeni mindannyiunknak?
- Tanulok a körülöttem lévő összes nőtől, és nem tartom magamat alkalmasnak a tanácsadásra. Csak azt mondom, hogy ha a művészi és személyes utamból vannak olyan dolgok amelyek inspirálják őket az számomra teljesített küldetés. Együtt páratlan erő vagyunk. És az elmúlt években hatalmas előrelépéseket tettünk. Megállás nélkül. Szeretem őket.

Még egy járvány sem tudta megállítani hatalmát. Egy nemrég megjelent albummal és egy sorozattal ma a legtisztábban erősíti önmagát.

Lali csak "leszáll". De sem a jetlag, sem az akcentusa nem észrevehető annak ellenére, hogy több mint egy éve Madridban él, ahol a Sky Rojo-t forgatja, a Netflix legújabb kasszasikerét, amelynek a főszereplője. Ebben a pandémiás helyzetben is folytatta a zenei útkeresését - így született meg a Libra, a negyedik stúdióalbuma - amiben megtalálja saját kettősségét, megtapasztalja a magányt és hiányolja a saját ölelését...De ez "az élet keresése" ahogy itt mondják.

Buenos Aires nemcsak az évfordulós címlapunkkal fogadta - amelyben babonákkal dacolt velünk, és fekete macskával pózolt - de az idei év számos projektjével is: megválasztották a Puma nagykövetévé, zsűri lesz a La Voz Argentína új évadában, és előmegbeszéléseket folytat Tamara Tenembaum El fin del amor könyvének képernyős adaptálása miatt.

Lalit komolyan így látjuk. Nem kétoldalú, egyike azoknak az embereknek akikkel jól érzed magad, akikben megbízol, akikkel egy interjú csak őszinte lehet - és nem tudjuk, hogy magyarázzuk meg - de ahogy a kamera elé áll minden érthető lesz: ő egy popsztár. Megvan benne az erő a stadionok megmozgatásához, ugyanakkor a mélység színésznőként vagy aktivistaként, hogy hangot adjon a fájdalmának és az igazságtalanságnak. Reméljük úgy fogja élvezni ezt a találkozót mint mi.

- Milyen rátalálni Buenos Aires-re?
- Furcsa visszatérni. Az az őrület, hogy az ember akarja, de ... készítettem egy videót, hogy hiányzik! Valami keserédes van bennem.

- Mi volt a madridi életben amit most hiányolni fogsz?
- Nos, ott megkóstoltam a városban az élet nedűjét mindenféle titkolózás nélkül: ha felismernek, ha nem...Nem akarok úgy kinézni mint egy bolond, aki azt mondja kérdezzétek Messi-t milyen érzés lehet. De hé, az én skálám szerint tudom ha elmegyek egy bevásárlóközpontba ott történik velem valami. Aztán öntudatlanul elkezdessz egy olyan életet felépíteni, ami kényelmes a számodra. Ott nem gondoltam közvetlenül ezekre a kérdésekre. Éltem annak a környéknek az életét, csináltam az apró dolgaimat, elmentem a kis kávézó helyeimre, hihetetlen emberekkel találkoztam és a szivemet megnyitottam olyan helyzeteket felfedezésére amiket nem ismertem. Ez mindig szép.

- Úgy érzed, hogy ennek köszönhetően különböző dolgokat ismerhettél meg magaddal kapcsolatban, és egy új Lalit kaptál?
- Úgy érzem, hogy megerősített egy Lalit: megerősítette a kollégát, a nőt, az egyéni énemet. Az önvizsgálat kötelezettség, amikor egyedül vagy egy másik helyen, minden kétséget kizáróan arra késztet, hogy felismerd azokat a dolgaidat, amelyek ott voltak de megnyugtattad őket és hirtelen látod a növekedést. Az egyik azt mondja: "Úgy érzem ez egy élmény ami növekedésre késztetett." Nos, láttam. Úgy éreztem minden nap történt valami, és ez volt az élmény szépsége.

- Mintha a pandémia nem állított volna meg. Folytattad a tervet: kiadtál egy albumot, leforgattál egy sorozatot...
- Mert nyugtalan szamár vagyok! Van mit együttműködni egy pszihológussal: nem tudom hogyan álljak le, nagyon fiatal korom óta dolgozom. Ezenkívül ha tetszik amit csinálok nagyon nehéz döntenem a megállásról. Mert mindig keresek egy új projektet, vagy valami új módot, egy dalt vagy bármit. A világjárványban az történt velem, hogy tovább dolgoztam, de mint mindenkinek nekem is újra fel kellett találnom magamat, például énekeltem, de másképp csináltam. Nem? Én, aki az összes showt csinálom  hirtelen ott voltam otthon egy mikrofonnal a házi stúdiómban, hogy felvegyem a dolgokat, feltöltsem őket a hálózatokra, és így osszam meg a zenét. Mintha nem álltam volna meg, ugyanakkor abbahagytam, hogy azon gondolkodjak hogyan lehetne másképp csinálni a dolgokat. A megállásom is kiváltság volt, mert másfél legfeljebb két hónapra álltam meg és rögtön visszatértem forgatni. A Sky Rojo volt az első olyan sorozat Spanyolországban, amely forgatása újraindult.

- A sorozatban a karaktered egy nő, aki megpróbál elmenekülni az emberkereskedelem gyűrűje alól. Beszéltél már olyan lányokkal akik emberkereskedelmi hálózatban voltak? Hogy történt ez?
- Igen, a forgatókönyvírók és a készítők ötlete volt mappákat összeállítani prostituáltakkal készített interjúkkal, az emberkereskedelem áldozatairól, és mindezt az információt a három főszereplő Vero Sánchez, Yany Prado és én kaptuk meg. Elolvastuk, megosztottuk, megbeszéltük, arról volt szó, hogy a földre hozzuk és valóban megértsük ezt a borzalmat. Aztán az intim része volt a feladat, hogy képesek legyünk összeállítani a karaktereket a fikció számára. A Sky Rojo egy akciósorozat, amely olyan témáról akar beszélni amit kevesen választanak, miközben szórakoztat. Elég dicséretesnek tartom, hogy a mainstreambe helyezhetem. Van egy koncepció, ami nagyon jól meghatározza a sorozatot, ami a trójai falóé: megadom neked a szórakozást, a csillogást, az őrületet, a repülő autókat, mindent felgyújtunk...de nem jössz rá, és tőrbe szúrsz azzal amit hallani akarok és ami történik. Szerintem ez egy nagyon okos döntés. Számomra szükségesnek tűnik erről beszélni bármilyen formátumban is. Tudjuk, hogy amikor létezik egy dokumentumfilm amely a nőkereskedelemről szól sokan nem nézik meg. Ez a sorozat meghív téged a fikció élvezésére, és mesélni fog valamiről, amely intim akkordokat érint meg biztosan.

- Megszegsz egy szabályt, amely a következő: "egyszerre egy dolognak kell elkötelezned magad hogy az gyümölcsöt teremjen". Két dimenzió túl nagy, hogyan tudod kezelni az energiát?
- Nagyon tisztában vagyok azzal, hogy rengeteg energiát használok el. Nagyon szeretek dolgozni. Minden nap felébredek és értékelem a lehetőségeimet. Számomra kiváltságnak tűnik azt dolgozni amit szeretek. Nem veszem természetesnek, nem tűnik nekem valami megszerzettnek, hanem olyannak amelyet folyamatosan keresnem kell. A művészetet valami 360 foknak látom, és ha holnap elkezdek festeni, és rájövök, hogy tetszik akkor valószínűleg ezzel fogok dolgokat csinálni és nem hiszem, hogy nagy festőnek kell lennem ahhoz csak át kell adnom magam a kifejezésnek. Nagyon egyértelműen fordul ez velem elő a zenével és a színjátszással, amelynek két hajtóereje van és ezek mindig itt vannak. Ami a színészettel történik velem az az, hogy én választom meg, hogy mit fogok tenni. És a zene annyira személyes, és ez a projekt annyira fontos számomra, hogy mindig megnyerem a mérleget. De projektenként haladok. Kiadok egy lemezt, és közben forgatok egy sorozatot, de nem fogom tagadni, hogy eljön az idő, amikor fáradt vagyok, de lehetőséget látok arra, hogy élvezzem ami az enyém. Kiváltságként élem meg.

- Az utolsó albumod, a Libra személyes keresési folyamat volt?
- A Libra az egyensúlytalanságom volt, nem igazán koncentráltam arra, amit először szerettem volna az összes lemezemen. Bementem a stúdióba és azt mondtam: 'Tényleg nem tudom, áramlani fogok, mert nem tudom.' Ez a lemez tiszta áramlás. Szép áramlás, de voltak gondolataim is: 'Nem tudom, hogy ez rendben van-e.' Minden nap különböző gyártókat láttunk Los Angeles-ben, Miami-ban, Spanyolországban, de ez is sok keresés volt számomra. Valójában azt kérdezték tőlem: 'Mit szeretnél ezzel az albummal?' Csináltam és ilyen volt: 'Fogalmam sincs, ez csak egy folyamat.' Libra nem csak azért mert a horoszkópom, hanem azért, mert volt valami egyensúly ami számomra úgy tűnik megtörtént velem az albummal. Ki kellett egyensúlyoznom a latin hangzást és a popot, ami a lényegem, hogy keveréket készítsek Lali-ból, ez abból a Laliból származik amit most érzek. Olyan volt mint egy imbolygás, és a kép hoztam nekem mikor találkoztam a lánnyal a borítón. Megálltam  és ilyen megvilágosodást kaptam: ' Keresgélek és tisztában vagyok azzal, hogy megpróbálok kapcsolódni valamihez.' Van valami nagyon szép az album esztétikájában, ami ehhez kapcsolódik, a lábaimmal a homokban, a földön mezítláb.

-  Nőként úgy érzed magas költségeket fizettél azért, hogy az iparhoz tartozhass? Sokat kellett lehunynod a szemed? Néhány nappal ezelőtt Cazzu és Arcángel keresztezték egymást, amely vitát indított...
- Ebben a válaszban óvatos leszek, és megnyitom a két szélét. Mert a válasz 'igen'. Nagyon nehéz nőnek lenni bármilyen iparágban, főleg az előadókéban, amelyet a férfiak uralnak. Minden producer férfi, minden döntéshozó férfi, mindig. Szerencsére mostanra kezdek női arcokat látni magas pozíciókban a zenében. De a fő válasz 'igen', mert vállalnom kell a felelősséget és beszélnem. Tisztában vagyok vele és ez összefügg a másik széllel: voltak dolgok, amelyek nekem könnyűek voltak, de az hogy nekem könnyűek még nem jelenti azt, hogy a válasz 'könnyű', mert tisztában vagyok vele, hogy nem az. Úgy érzem varázspálcám van: hasonlóképpen mentem előre, nyitottam az ajtókat annak érdekében, hogy Argentínában egy fiatal pop művészt láthassak, és ezt nem egy egoista helyről mondom, hanem egy olyan a kollégáim számára fontos helyről akik később saját zenét készíthettek vagy kevesebb lett a félelmük. Az, hogy szép úttal rendelkezem nem jelenti azt, hogy az ipar nem lenne szuper a nők számára. Én fordítva látom, ha X okból tudok ajtót nyitni, és ez az ajtó segít valakinek az nagyon jó. És visszatérve Cazzu-hoz és Arcángel-hez a városi műfaj még macsóbb. És továbbra is támogatjuk az arany csípőkkel és nyolc szamárral körbevett gyerek videoklipjeit. Arcángel azt fejezte ki, hogy azok a szamarak akik táncolnak körülötte nem tiszteletre méltóak , mert ők nem gyermeket nevelnek. Elképzelem ezt az ütést Cazzu számára, mert ő abból a zenei műfajból jön. Szóval így szól: Bocsáss meg, itt vagyok...mit akarsz mondani? Mindehhez köze van annak, amit lebontunk. Gyönyörűen működött annak a lebontása hogy már nem szabad bármit mondani. Ha ilyesmit mondassz, akkor az elmúlt években nem tanultál semmit, ez nem ingyenes, nem mondhatod azt amit akarsz. Ez nem azt jelenti, hogy büntessék meg az illetőt, mert ő is tanulhat és jobb lehet ebben, nem kell elkeríteni. Egyszerűen azt mondom, hogy jó, hogy ez azért történik mert azt mondod: 'Vigyázat'. Már nem szabad mondani valami helytelent, és tisztelni kell a nőket. Aki megmutatja a fenekét az Instagram-on, és aki úgy dönt nem teszi, bárkit.

- Apropó, szép kapcsolatot ápolsz a testeddel és az érzékiségeddel. Tisztában vagy azzal, hogy más nők modellje vagy, akiknek esetleg nincs ilyen kapcsolata a testükkel? Hogyan gondolsz a videóid, dalaid képeire?
- Igen, tisztában vagyok vele, ugyanakkor természetes folyamatban vagyok mint mindenki más elfogadom a saját szorongásaimmal és dolgozom rajtuk, a saját traumáimon és bizonytalanságaimon amelyekből sok van.  Néha úgy tűnik hiper készen vagyok a testemmel, és az az igazság, hogy nem, mindig folyamatban van a magad alkotása. Te magad vagy az aki megítéled az esztétikai részt, ez az évek tanulsága. Az elmúlt öt-hat évben sokkal jobban tisztába voltam azzal, amit önmagam elfogadásáért, megszeretéséért, a gyönyörű megjelenésért végzek, amikor szorít a farmer mert hirtelen megérintem magam és rájövök, hogy ha ez a farmer túl sokat táncol az sem jó. Tisztában vagyok azzal, hogy az ember ki van téve és hogy sok fiatal követ engem, tudom, hogy ez egy fontos kérdés. Mindig próbálom tisztázni, hogy nem vagyok példa semmire, mert mindannyian mindig a saját csatáinkat vívjuk. Néhányat a patriarchátus vívott ki, és nagyon nehéz törölni ezt a bélyeget, de mindaanyian mindig ebbe a folyamatban vagyunk. Úgy gondolom, hogy a kifejezési módomban az ad nyugalmat, hogy azon túl, hogy tisztázom, hogy nem érzem magam példának semmiben és remélem senki nem másol le semmiben én sem vagyok bolond, és tudom, hogy a smink, és hogy felveszem a jelmezt és színpadra állok nagyon inspiráló azoknak a fiataloknak, akik szeretik a zenét vagy bármit. Az a mérlegem, hogy amikor beszélek vagy kifejezem magam vagy feltöltök valamit a hálózatokra azt nézem, hogy a személyemben ne az esztétika legyen fontos a számomra. Az vagyok, aki vagyok, beszélek amit beszélek, smink nélkül is felmehetek, szuperprodukció lehetek a színpadon, vagy játszhatok szexi karaktert is. Ha csak a színpadi femme fatale arc lenne ismert rólam furcsa lenne a válaszom. De úgy gondolom egyensúly van egy Lali között, aki többé kevésbé látja ahogy mozgok , hogy milyen vagyok az életben, ahogyan a szexualitásommal játszom, mindegyik én vagyok.

- Hogyan boldogulsz a pénzzel? A siker ezt is meghozza, és a pénz olyan energia, amit tudnod kell kezelni...
- A pénz olyan energia, amely sokáig tartott még megértettem. Olyan családból származom, aminek joga és szükséglete volt, és tíz éves korom óta dolgozom, de eljött az idő amikor többet keresel mint a szüleid és 12 vagy 13 éves vagy...Ez egy olyan kérdés hogy ha felnőttként nem dolgozol rajta bűntudatod épül, amely megakadályozza, hogy megértsd , hogy ez a pénz jó és nem rossz. Ez a pénz nem von el a tiédtől, minőségi életet biztosít, életminőséget nyújt  a szeretteidnek. Úgy gondolom, hogy a szüleim által adott nevelés miatt megértettem mire jó a pénz. Van házam, és tudjuk, hogy mit jelent a tető , főleg ebben az országban, ahol vannak emberek akik bármennyire is törik magukat egész életükben nincs nekik. Tudtam házat venni a szüleimnek, vagy kezet nyújtani a testvéreimnek, komolytalan dolgokat venni mint nyaralás és először utazni...Apró komolytalan ízek, de ezek a dolgok, amikben látom az erőfeszítésemet. Barátok lettünk a pénzzel, mert kezdtem megérteni, hogy ez egy olyan eredmény amely miatt nem kell hibáztatnom magam. Számomra ha meghívom a barátaimat egy grillre, és megkérdezik 'mennyit költöttél?'  megölöm őket. Ott látom a pénzem: elköltöm a szeretett embereimre, jó étkezésekre, jó borra. Ez olyan egyszerű, de velem és a pénzzel történik.

- Legutóbb mikor beszéltünk nagyon szerelemesen láttunk 2018-ban, szerettük volna tudni mire készülsz most...Kicsit fantáziáltunk, hogy Miguel Ángel Silvestre-vel vagy...
- Tudom, hogy csalódást okozok az országnak, sajnálom. Egyike az ezer történetnek, amelyről az embereknek fogalma sincs és soha nem mondanám el nekik, ez az én magánéletem. De azt mondják nekem: 'Nem akarod elmondani?' És esküszöm, hogy nem vagyok Miguel Ángel Silvestre-vel, egyáltalán. Nagyon szép kapcsolatunk van, szeretjük egymást és nyilvánosan dobálja ezeket a megjegyzéseket és szövegeket rólam, de ugyanezeket mondja nekem is. És persze az emberek fantáziálnak, és azt mondják: 'Valami történik itt!' De esküszöm nem. Nagyon jól vagyok, az az igazság, hogy tapasztalat volt máshol élni - a pandémia közben, anélkül hogy utazhatnék, és láthatnám Santi-t, aki a barátom volt - újra kapcsolatba lépett velem: 'Nos, Lali, az élet eléd állítja ezt a helyzetet!' Én aki mindig barátnő voltam, beleszerettem és odaadtam mindent, magamnak adtam ezt az időt ebben a pillanatban, hogy más dolgokat éljek meg. Találkoztam emberekkel , nagyon csendes helyzetben voltam, nagyon nyitott voltam az általam ismert emberek felé, és ez hihetetlen. Megéltem a nőiességemet, a szexualitásomat, a szabadságomat egy nagyon nyugodt helyről, és ez jól sikerült a számomra. Megtanultam, hogy ne essek kétségbe, mert nincs párkapcsolatom. Most itt a sor, és ezt ki kell élvezni mert csak  a jelen van. A jelenem arra késztet, hogy most önmagammal legyek és csodálatos embereket ismerjek meg és ez nagyszerűnek tűnik számomra.

- De jól kijössz a magánnyal...
- Igen, ezekben a pillanatokban. Nem arról van szó, hogy címlapra kerüljek: 'Magányos barbár vagyok.' Az az igazság, hogy vannak olyan pillanataim amikor nem jövök ki olyan jól mint bárki más. Van valami természetes keresés, hogy amikor nem jó a magány át kell gondolni miért. Mindazok a kapcsolatok amik bennünk vannak, a függőség, amelyet akkor generálunk ha beleszeretünk valakibe szuper károsnak tűnik számomra. A szar napok arra késztetnek, hogy megtanuljak valamit a magányról, és hogy a magányommal egy csodálatos napot töltsek el, ez is tanulás.

- Nem veszed magától értetődőnek a dolgokat, ez áldás. Van benned valami hála. Hogyan csinálod? Sokkal kevesebbel néhány ember már a lovon érzi magát...
- Két téma van itt. Egy dolog a hamis alázat amikor azt mondják: 'Ó, nem érdemlem ezt meg.' De nem vagyok alázatos. Valójában az hogy ki vagyok tanulás, és semmi köze az alázathoz. Az hogy megérkezem a munkahelyre és mindenkit üdvözlök az oktatás kérdése nem pedig a művészi oldalam. Amikor a színpadon vagyok tényleg azt gondolom , hogy Whitney Houston vagyok és betörök a fenekemmel a próbán mert jól akarom csinálni, megyek, próbálok, keresek és mindent összerakok , megtervezem az öltözetet, úgy csinálom, hogy képes legyek rá, és azt a helyet amit elfoglalok mindennel el kell foglalnom. De ettől még nem gondolkodom azon, hogy nincsenek olyan emberek akik nálam jobban csinálják vagy hogy megérdemlem-e ezt. A megérdemlés kultúrája furcsa...Nagyon sok ember érdemel olyan dolgokat, amik nem történnek meg velük, vagy fordítva vannak olyan emberek, akikkel történnek dolgok és azt mondod: 'Nem érdemli meg, hogy mindez a szar vele történjen!' És ez az élet...mit tudhatnék. Felelősséget vállalok azért, hogy amim van az nem csak nekem van. Dolgozom ha valami nem működik, keresem az utat, próbálkozom, játszom valamivel, esztétikát keresek. Nem érdekel, nem szeretem ismételni magam. Van egy természetes impulzusom, de nem hiszem, hogy jobban megérdemelném mint mások. Ebben rejlik a különbség. Azt hiszem tisztában vagyok azzal a hellyel amely miatt sem szerény, sem naiv nem vagyok, látom a helyzeteket. A munkámnak van értelme, mert mások is dolgoznak ezen a projekten. Azon a napon amikor elvesztem a gondolatomat, tudom hogy van egy csapat, amely jobbá tesz engem.

- Milyen egy ilyen nagy csapat vezetőjének lenni?
- Furcsa, hogy valaki azt mondja vezető vagyok. Amit elmondhatok magamról, mert tisztában vagyok ezzel akár ebben a munkában, akár ügyvédként, az az hogy bármelyik csoporttal  akivel együtt dolgozol azt hiszem van valami ami ha nincs, akkor nincs semmi: mély tisztelet és hála a másik felé. Úgy gondolom, hogy a vezetői lét alapja az, hogy először hálás vagyok azért, hogy a másik kölcsönadja magát, és odaadja neked az idejét és tehetségét. Nem arról van szó, hogy a másik számára kiváltság, hogy veled lehet. Nekem is kiváltság, hogy legyen ez a csapat, ez kölcsönös. Utána az történik velem, hogy szeretem jól érezni magam. A zűrzavarok, a rossz hangulat, általában nem létezik. Mérleg vagyok, szeretem a harmóniát. Amikor valami nincs összhangban észreveszem és ez zajt okoz. Zavar amikor az emberek 'egyben vannak'. Természetesen vezetőként mindig olyan helyeket keresek, ahol leválhatunk a feszültségről amelyet a munka okoz. Összeállítok egy találkozót - amikor csak lehet - gyakran, grillezek a csapattal, a csapat házigazdája vagyok, és megkérdezem: 'Hé, hogy állsz? Hogy vannak a szüleid?' Ezek a személyek úgy érzik a főnökük tudja kik ők, mi a gondjuk, mi érdekli őket. Vezetőként hirtelen be kell fékezni, és meg kell mondani, ha valami nem volt jó vagy így nem működik. De úgy gondolom mindent lehet tiszteletből mondani.

- Ebben a hónapban a címlapunk címe: 'Teremtsd meg a szerencsédet.' Egyetértessz? Mi a helyzet a szerencsével?
- Ez egy egyensúly, mert van szerencse, ami sokáig működőképessé teszi a dolgokat, de ha a gyerekkoromra utalok, akkor szerencsés embernek tartom magam. Mondok valamit ami számomra jelentős: anyám egyik barátnője , aki egy nagyon különleges nő, aki lát, aki úgy érzi hogy nagyon kötődünk egymáshoz, és amikor édesanyám terhes volt velem ez a barát megérintette a hasát és azt mondta: 'Ez a lányod aki lesz nagyon különleges ember, nagyon jó ember lesz , megvan a maga fénye és valaki folyamatosan védeni fogja...' Odaadtak és azt mondta: 'Milyen szerelem, milyen isteni!' De igaz, hogy be kell vallanom, hogy lány korom óta úgy érzem, hogy bár jó hangulatot teremtek és dolgozó vagyok, van némi szerencsém is. Nagyon sok tehetségesebb ember van nálam, de mégis én vagyok itt.  Tehát nyilvánvaló a szikra, a szerencse, megfelelő időben kellett lennem. Például az első casting történetem kicsit ilyen: eltévedtem, és belecsöppentem egy olyan castingba, amely Cris (Morena)-é volt. Ez egy kis szerencse, és sokszor olyan energiát érzek amit nem igazán tudok, hogy mi ez, vagy hogyan jött létre. Olyan energiát érzek, amely azt mondja nekem: 'Gyere, gyere.' Van valami, ami jó hangulatot ad. Hiszem, hogy az univerzumban van egy energia, amivel tisztában vagyok és amelyet átölelek hogy továbblépjek. Nos...nevezzük ezt szerencsének.

Lali Espósito és az ő személyes forradalma: "Ma a szabad szerelmet választom"

A színész-, énekesnő beszélt Santiago Mocorrea-val való kapcsolatáról és kiváló szakmai pillanatáról.

Egy új szakasz. Lali Espósito (29) ma ebben van. Mivel a színésznő a Sky Rojo-nak, a Netflix sorozatának főszereplője, amely nemzetközi terjeszkedését kristályosítja. A premier mellett a legszemélyesebb forradalmát is átéli és élvezi.  "Ez a tapasztalat nem hagyott el engem!", mondja a művésznő, aki egy prostituáltat, és az emberkereskedelem áldoztatát alakítja Álex Pina és Esther Martínez Lobato új fikciójában, a La casa de papel alkotóié ami a streaming óriás egyik legnagyobb slágere.

A Sky Rojo elmeséli a három lány Wendy (Lali Espósito), Coral (Verónica Sánchez) és Gina (Yany Prado) történetét, akik eszeveszett és kétségbeesett repülést tesznek szabadságuk felé, miközben üldözik őket. Moisés (Miguel Ángel Silvestre), és Christian (Enric Auquer) Romeo (Asier Etxenandia) csatlósai, aki a Las Novias klub futtatója és tulajdonosa. Ez az a klub és bordélyház, ahol fogva tartják őket.

"Az elején nehéz volt, mert amikor forgatni kezdtünk az az igazság, hogy mindannyian a híres 'multi-tónust' kerestük amit Álex Pina javasolt. Mert el kellett mondani a fő drámát, az emberkereskedelmet, de ugyanakkor szélsőségesen szinte abszolút fantáziaként.", mondja Lali a sorozat stílusáról, amelyet alkotói 'latin pép'-nek kereszteltek el.  Fekete humorral, sok akcióval és adrenalinnal a Sky Rojo két megerősített évaddal rendelkezik: az első 8 darab 25 perces epizóddal, a drámai fikciók innovatív formájával március 19-én mutatkozott be és ott volt a legnézettebbek között.

"Coral és Gina karakterével ellentétben az enyém, Wendy eredetileg kolumbiai volt. Ilyen nemzetiségű színésznőt kerestek. Majd a próbák és próbák után amikor végül kiválasztottak argentinra módosították a karaktert. Alázatosan léptem be a forgatókönyvírókkal folytatott játékba , hogy a karakteremre rátegyem a hullámot, és hogy ezt nagyon a buenos Aires-i környékről tegyem." , erősíti meg a színész-, énekesnő.

"Az egyéni és művészeti szempontból fontos kérdésen és hogy ilyen produkcióban részt vehetek túl az döbbentett meg, amit ez a sorozat el akart mondani. Rendkívűl kockázatosnak és bátornak tűnt számomra. Pina helyébe helyezném magam és azt mondanám: 'ez a típus a La casa de papel elkészítéséből jön, világméretű siker, mindent leteszek az asztalra, amire szükségem van ahhoz,hogy megtegyem amit akarok, és a típusom az emberkereskedelmet választja'", mondja Lali.

"Mivel minden alkalommal amikor olyan kérdésekbe akarsz belekeveredni , amelyek valami társadalmi szarral kapcsolatosak, azzal hogy mi van a szőnyeg alatt , hogyan foglalkozol azzal,  amit mindenhol látsz, de mi inkább más irányba nézünk -  és a srác a mainstream-et választja, és 200 millió felhasználó és 190 ország elérését - akkor inkább dokumentumfilmekben vagy mikroprojektekben látjuk , amelyet az emberek leginkább nem néznek meg. Nem akar téged kioktatni, de azzal amit csinál elmondja neked.", teszi hozzá a színésznő.

"Senki sem tudja, hogy milyen az amit soha nem tett még, ameddig meg nem teszi. És ez az én esetemben mélyebb volt, mint a szexjelenetek készítése. Mert egy színésznő számára ez végső soron egyfajta jelenet: törődő, beszélgető kollégával akivel játszik, vagy a rendezővel. Elkészítik és szembesülnek, de itt erős volt és az volt a nagyon nehéz, hogy ne nyúlj hozzá személyes szállal. Mert minden ami a klubban történik jogsértés. Ez a legabszolútabb dráma.És ezekben a legnehezebb jelenetekben mindig azt gondoltam, hogy minél karakteresebb tudok lenni annál jobban el fogja érni a nézőt. Később mint színésznőként kapcsolódok, mert ez azt az üzenetet adja amit adnod kell. Ezután a saját testem kiállítása háttérbe kerül.", köszönet a művésznőnek, aki  manapság új munkájának népszerűsítése közben utalt arra is hogyan éli meg szexualitását és szerelmi kapcsolatait.

"Nem viccelek többet, mert utána komoly címet adnak nekem." , pontosít Lali, utalva a La Resistencia spanyol műsorban adott válaszára, ahol ezt kérdezték tőle: "Szexeltél az elmúlt hónapban?" És humorosan válaszolt: "Sokat, minden nap." A színésznő pedig a Caras párbeszédében folytatta a témát. "A szexnek természetesen nem szabad tabunak lennie. De minket is nevelnek és nevelnek, és hangsúlyozom, az hogy élvezek valamit nem jelenti azt hogy ez egy kurva. Hiszem hogy ez már nem történik meg, de még mindig létezik egy nemzedék, mint az enyém ami talán az utolsó , amely vonzza azokat az apró dolgokat ahol minden tabuvá válik és minden a fájdalomból és élvezhetetlenségből származik. A híres romantikus szerelem, amit megtanítottak nekünk , de amely fogalmilag már elbukott." , jegyzi meg Lali.

"És erre gondolok amikor azt mondom, hogy a lehető legszabadabban élek, a bizonytalanságomon belül, és minden dolgon belül amivel mindannyian rendelkezünk. Próbálok a legboldogabban élni és szabadon nőként és felfedezni és a szerelmet és az életet egész idő alatt.", vallja be Lali. Azt sem habozik felismerni, hogy hogyan birkózik ma meg a szerelmi életével. "Igen, ma a szabad szerelmet választom és megkérdőjelezem a felhatalmazásokat de nem kérdőjelezem meg hogy őszinte vagyok-e a dolgokhoz. És valójában legbelül ez egy nagyon archaikus kérdés, olyan mint 'szeretnék jól szeretni, szeretném ha akarnának és jól szeretnének'. Mert néha képzettebbek vagyunk a rossz szeretetre és a mérgező hatásokra, amelyek mindannyiunkban vannak. Dolgok amiket nem ismerünk mert nem gondolunk rájuk, de mégis ezt tesszük. És van valami keresés erre, hogy jobban szeressem azokat az embereket, akiket az élet elém állít.", mondta őszintén.

"De minden csodálatos. Mert a kapcsolatom Santi-val (Santiago Mocorrea, zenei producer akivel tavaly szakítottak 3,5 éves kapcsolat után) az egész életem egyik legszebb dolga. Ez nem azt jelenti, hogy egy dolog jobb mint a másik egyszerűen csak azt ahogyan az ember minden pillanatban érzi magát és ebben a pillanatban nagyon nyugodt vagyok magammal és nyugodt vagyok a szeretet módjaival szemben, amelyeket az élet elém állít.", hangsúlyozza Espósito, aki napjainkban tagadja, hogy kapcsolatban lenne a spanyol David Victori-val, aki a Sky Rojo rendezője és  együtt fotózták őket le Madridban. "Mega-barát. Szeretem. Más csodálatos barátokat is szereztem Spanyolországban.", pontosított az énekesnő, aki 2020-ban új albumot is kiadott Libra címmel.

Nincs kapcsolata Miguel Ángel Silvestre-vel sem, akivel a Netflix produkciójában szerepelnek. "Szerelmes vagyok belé, megőrülök érte.", mondta nyilvánosan a színész. "Kollégák vagyunk. Nem vagyok barátnő, egyedül vagyok.", jegyezte meg Lali az érzelmi állapotát ,amely szerinte a "saját egójának és neurózisainak kezelése is, amelyeket állandóan a másikra ruházunk, és ez nem igazságos. Ez egy tanulás ebben a pillanatban, amit felfedezek magamról és az utamról. És azért fejezem ezt ki, mert számomra szépnek tűnik, és mert végső soron a vonzalomról, a szerelemről és a velünk történt dolgok kimondásáról beszélünk."

Ami az egyensúlyt illeti a világjárvány és az elszigeteltség jellemezte a spanyolországi forgatás tapasztalatait a 2020-as év során, de a művésznő biztosítja: "Nem hagyott el engem a tapasztalat! Olyan intenzív volt. 15 hónapig forgattunk és voltunk ott. Mert minden tanulás szakmai, minden amit egy ilyen sorozat forgatása során átéltem párhuzamosan ment mindennel , amit személyesen tudtam meg arról, hogyan kell egyedül lennem egy másik országban. Ez a legyökerezés nagyon erős, és sok mindent megtudsz magadról és hogy őszinte legyél az élettel. Nagyon hálás vagyok, mert úgy érzem hogy újra kapcsolatba kerültem a színésznőmmel, ami eddig nem történt meg, és ez lehetővé tette számomra, hogy Lali, Mariana állandóan változzon és evolúcióban legyen. Így éreztem és hihetetlen volt. Kiváltság, hogy azt dolgozhatom amit szeretek."

- Spanyolország után. El tudsz képzelni egy életet az ország és Argentína között?
- 2021 egy olyan év amelyben elég dolgom van Argentínában, mert a szép apróságok sokáig fognak tartani, talán az év közepéig. Sokáig itt leszek, és élvezhetem bármi is történik a Sky-jal és bármit is hoz, új zenét és fikciós projektet készítek, amely engem is bevon a produkcióba. És mindig dolgozok, mert látjátok nem tudok mást. De válaszolva a kérdésre igen, el tudok képzelni egy életet Spanyolország és Argentína között. Ideális lenne.