A szórakoztatás királynője az országában, ahol nagyon kicsi korában kezdett dolgozni Lali (Buenos Aires, 1991), aki hamarosan Spanyolországba indul, hogy bemutassa Brava turnéját élőben szeptember 20-án Barcelonában, és szeptember 21-én Madridban. Alig várja, hogy bemutathassa legutóbbi zenei produkcióját a spanyol nagyközönségnek, és sokat tudjon 'adni'. Az argentin díva nem állt le a munkával ezen a nyáron, készítette következő - és egyben negyedik - albumát, és anélkül hogy elhanyagolta volna másik nagy szenvedélyét a színészkedést. Egy nő aki a legátláthatóbb, sok mondanivalóval és hozzájárulva a latin zenéhez, bármilyen komplexus  nélkül ( az interjú elején a magasságán poénkodott ) és tud 'nemet' mondani néhány együttműködésre, amelyekből a hivatására nézve profitálhatott volna, de nem érezte őket zenei szinten. Lali a nagyon sok Lali.

- Hogy vagy? Argentínában vagy?
- Nagy gonddal, mert csak kicsit vagyok itt. Az új album készítése miatt Miami és Los Angeles között mozgok. Szinte az összes munkám, amit végzek Buenos Airesben van. Ez az első alkalom, hogy más helyek zeneszerzőivel dolgozok együtt, tehát három napig vagyok itt, aztán megyek újra és így élek több hónapig. Minden alkalommal amikor itt vagyok, képzelődöm, az a személy vagyok aki fizeti a számláit, az énekesnő tehát áttér a papírmunkára és az élet dolgaira. Az emberek számára úgy tűnik hogy nem csinálok ilyen dolgokat. Kihasználom a pillanatokat amikor Buenos Airesben vagyok, és vannak ilyen körülmények amelyek levisznek a földre, és ez jó bizonyos szempontból.

- Ez azt jelenti, hogy hamarosan lesz új zenéd?
- Természetesen. Valójában szellemileg és érzelmileg nagy munkát végzek, mert a művészt megeheti a szorongás amikor úgy érzi több 'akasztófája' (jó témák) is van. Az idő telik és az ütemtervek, , lemezkiadók, a megfelelő dátum, a videó...Szóval ebben az előző szakaszban vagyok, ami némi szorongást vált ki, de ugyanakkor a folyamat nagyon gazdag; nem csak azt tanulod meg amit csinálnod kell, hanem hogy hogyan mutasd meg, és ezek a legjobb módok hogy kiadd a dolgokat. Mindenekelőtt, ebben a korszakban a tartalmán túl - ami minden bizonnyal a legfontosabb - meg kell mutatni az alapvető lépéseit is annak amit csinálunk. Előkészítünk egy negyedik lemezt, amely izgatottá tesz engem, mert emlékszem az első albumomra (A Bailar) amikor kijött független formában, és mindenre ami az ezutáni években következett. Olyan lelkesen és nyugtalanul várom mit fognak gondolni. Ez a munka nagyon új, felújított hangokkal, elhagytam a komfortzónámat, ami így sok aggodalmat is okoz, de ez jó.

- Akkor megerősíthetjük, hogy Lali új lemeze idén érkezik?
- Nem tudom, hogy megjelenik e az egész idén. Több kislemez biztos, hogy igen, és talán a következő év elején az egész album. Ez kicsit függ attól hogy lássuk a záró ötletek pillanatait, amikor elindul. De a kislemez rövidesen kezdődik.

- Nagyon fiatalon kapcsolódtál be a szórakoztatás világába. Hogyan kezeled a nyomást? Egy bizonyos ponton voltál már ideges?
- Hiszem, hogy ezek természetes pillanatok , amelyek sok éves munka eredményeként jöttek létre. Ha egy sokat követelő pillanatban vagyok az azért van mert ez egy jó pillanat is, és megpróbálom a pozitív oldalra helyezni. És másrészt az évek során megtanulod, hogy ott kell a hangsúlynak lennie, mert ha csak Lali a művész vagy felnőttkorodban bizonyos mértékű ürességet érezhetsz. A teltházas stadion nem tölt be téged, ez csodálatos, és nem hagyom abba hogy köszönetet mondjak azoknak az embereknek akik miatt ide kerültem, és lehetővé tették a sikert, de szeretem befejezni a showt, hazamenni, enni valamit, valakivel akivel beszélhetek és inni egy maté-t (argentinok esetében), beszélni a párommal más dolgokról mint a munka.

- Végülis tény, hogy vannak akik nagyon fiatalon csatlakoznak a szórakoztató iparhoz mint művészek, és néha ennek megfizetik az árát, mint például Demi Lovato, Justin Bieber vagy Amy Winehouse csak hogy néhányat említsek.
- Mert ezeknek a dolgoknak van hétköznapi és instagramer oldala. Ha a munkád nem tölt be téged...Adom a hitet, alázatosan a helyzetemmel és történetemmel , ami alapvető fontosságú volt nekem az a szüleim, és fent kell tartani a barátságokat, amikor nem dolgozom ezen. Ha szerencsés vagy vagy van valamilyen támogatásod a környezetedből aki törődik a személyeddel a művészen túl akkor az elvégzett munka 50%-a nem robbant fel téged. De ez nem könnyű. A helyükbe képzelem magam mivel ezek a srácok világhírűek, és minden amit csinálnak kritikát kap. Nem könnyű ezt tartani, ha nincs igazán erős spirituális munkád. 20 felett olyan szellemi munkát érhetsz el, amely fenntart téged, de előtte nagyon nehéz.

- Augusztusban ünnepelted a Brava lemez első évét (2018, Sony Music Latin). Kihívás volt számodra pop művészként hogy belecsapj és kipróbálj több városi hangot?
- A pop műfajban van valami nagylelkű, ami lehetővé tette számomra, hogy olyan albumot készítsek mint  a Brava ami nagyon különbözött az előző albumomtól, a Soytól ami világosan pop volt, és szuper funky, elektronikus a másik oldalon. A Brava-ban már flörtöltem kicsit ezzel a latin oldallal. Úgy tűnik számomra, hogy abban a pillanatban amikor kicsit elárulod magad, vagy nem érzed magad valódinak vagy van valami  nem számít mennyire jó a dal ami miatt nem működik; ez megmutatja mikor valami nem kényelmes a számodra. Nehéz volt flörtölni a hangokkal olyan dalokban mint a Somos amantes vagy a Sin Querer Queriendo, amik nem olyan dalok amelyek természetesen formában hozzám kerülnének. Érdekes kreatív folyamat volt és nagy növekedést jelent ha másokkal komponáljuk őket, mint Mau y Ricky, és kényelmesen keresnek engem ezen a helyen. Megértem és eltávolítom a félelmeket, ami természetes történés ha bizonyos döntéseket hozol, vagy megszabadulhatsz az új hangoktól hogy bekerüljön a dalokba.

-

- Mit várhatunk a két Brava turné koncerttől amit adni fogsz Barcelonában és Madridban pénteken és szombaton?
- A Brava turné egy nagyon különleges show. A kibocsátása nagyon fontos a számomra; ez nem egy képernyő, a zenei bázisom lejátszása és énekelni megyek. A lehetőségeim belül amim van, mert nagyon nehéz mindent megtenni a turnén amire vágynak, és ez egy szuper show ami eltér a többitől -  mint az album is - nagyszerű különféle hangokkal. A show négy nagyon világos blokkra oszlik, plusz egy ötödikre, amely kissé változik abban hogy élőben vagyunk. A dalok négy blokkja összekapcsolódik látványképekkel, amelyek egyfajta filmet mutatnak be, valamint a táncosokkal és a zenészekkel élőben , akiknek nagyon erős hatalmuk van. A jelmezei és az esztétikája ennek az albumnak szuper 'robbantás', ahol kicsit megmutatom az argentinok esszenciáját és magamat mint nő. Tehát meghívok mindenkit hogy lássa, ha rajongó vagy vagy nem vagy rajongó vagy hallgatod a zenémet,  mert a show egy bombázó az elejétől a végéig. Majdnem két óra anélkül hogy szünet lenne a táncba és az élő zenében ami nagyon erős.

"Szükségünk lenne egy női csapatra, ez egy olyan dolog lenne amivel sok fiatal lány tudna azonosulni, akik hallgatják a zenénket, amit csinálunk."

- Biztosan sok rajongó örömmel venné ha több dalod is lenne Pabllo Vittarral mint a Caliente. Látványos kombót készítettetek.
- Pablo ezt szem előtt tartotta. A karrierjét már követtem, amikor nagyon kevés követője volt az Instagramon. Láttam a szenélyiségét, ahogy énekelt és azt mondtam 'váó, akarok valamit csinálni ezzel a művésszel'. Kijött a Sua Cara Anittával és Diploval, ami megadta ezt a növekedési lehetőséget. Szükségem volt a megfelelő dalra; egy ilyen művésznek és Brazíliából származó hangokkal nem tudtam ajánlani valami olyan kemény és tiszta dolgot mint a pop amit csináltam, és bizonyos módon képviselnem kellett. Elmentem a stúdióba, és készítettem egy dalt ugyanezen gondolkodva, és megszületett a Caliente. Nekem úgy tűnt van benne keveredés - hang szinten - ami nagyszerű mindkettőnknek. Amikor elküldtem, imádta, és az együttműködés nagyon valódi volt. Kíváncsi voltam meg tudja e csinálni a dallamokat, és kitalálni a részét, és azt mondtam neki 'Ezért küldöm neked. Törölj engem a részekből amiket érzel és tedd ami felbukkan.'

- És milyen volt a brazil karnevál Pabblloval?
- Soha nem láttam ilyesmit. Az emberek őrültek (nevet). Elképesztő volt valójában látni hogy ők miért várják az évnek ezt a pillanatát és így élni. Még soha nem láttam az emberek tengerét akik így élik a bulit. Emberek milliói az utcákon, az emberek száma amit látsz. Az úszó amelyen énekelsz és mozogsz úgy tűnik mintha ők tolnák. Úgy érzed lebegsz és bulizol, de olyan mintha nem lennél ott, nem tudod jól leírni.

- Úgy gondolod szükség lenne egy latin lánybandára? CNCO stílusban de lányokkal.
- Még nem gondoltam erre, és 100%-ban egyetértek azzal hogy hiányzik egy latin lánybanda , kétségtelenül. Számomra úgy tűnik a CNCO srácok hihetetlen munkát végeznek. Időnként amikor valami kereskedelmi vagy televíziós módon születik általában elbukik és ők ott nagyon jól csinálják amit csinálnak. Először is mindenki nagyon tehetséges; látod őket élőben és olyan 'váó'. És másodszor nem tagadják, hogy ők egy fiúbanda és ezt nagyon felelősségteljesen viselik. Ezt azért mondom, mert nagyon közel voltam hozzájuk a Juventud Díjátadó 2019-en, és nem láttam olyan felelős embereket amilyenek ők zenekarként. És nagyon igaz, hogy szükségünk lenne egy női együttesre. Olyan valami kellene, amivel sok fiatal lány tudna azonosulni akik hallgatják a zenét amit csinálunk.

- És csatlakoznál két női latin művészhez, mint Bad Bunny és J Balvin az Oasisban? Lehetségesnek látod?
- A mash-upok és a keveredések világában vagyunk. Ma az együttműködés sokkal fontosabbnak tűnik, mint a művész személyes látása; akivel együttműködik megmutatja mit gondol és ki a zenével kapcsolatban. Mindenki olyan művészekért dolgozik, akit legalább bizonyos módon érdekel hogy úttörővé váljunk. Az én esetemben úgy érzem válaszolok - a néhány évvel ezelőtti résztől kezdve, amikor zenélni kezdtem - valószínűleg úttörője lettem a saját szakterületemnek, Argentínában. Amikor kijöttem az első lemezemmel nem volt ilyen korú lány akkoriban (19-20 éves) javaslatot tettek, ami alapvetően egy szuper pop album volt, dalszövegekkel, hangokkal, élő showval, funk zenészekkel, táncosokkal, jelmezekkel (kilencszer öltöztem át). Tudtam hogy olyan valamit csinálok ami még nem volt és hogy ez generál valamit az argentin pop közösségben ipari szinten. És ezt csinálják Balvin, Bad Bunny, és más művészi döntések amelyeket a latin zenével hoznak. Arra törekszenek ami még nem történt meg, vagy megismétlik azt amit korábban digitális és modern módon. Olyan esetek mint a Rosalia, amikor klasszikus hangot kínálnak a földnek de eredeti módot keresnek. Ehhez intelligensnek, úttörőnek kell lenni. Itt van ma is a titok.

- A múlt évben főszereplője voltál az Acusada filmnek (Gonzalo Tobal), amelyben Dolores Dreier szerepét játszottad és a plakátokon Leonardo Sbaragliaval osztoztál. A film jó kritikákat hozott, és a 2018-as Velencei Filmfesztivál hivatalos szakaszában is ott volt.
- Leonardo a legtöbb. Bizonyára ez volt a legerősebb filmélményem több okból is. A színészi oldalamat mindig nagyon sok komédia határozta meg. Az első alkalmam televíziós sorozat főszereplőként az országomban egy totális vígjáték volt, ami némi népszerűséget adott nekem. Az őrület az volt, hogy követtem ezt a vonalat. A filmekben is vígjátékokat készítettem (Argentina) ami nagyon jól működött és ez egy műfaj amit szeretek. Ettől eltekintve úgy érzem nagyon nehéz vígjátékot készíteni, jobban mint ahogy az emberek gondolják. Az Acusada lehetőséget adott nekem egy dráma készítésére. A közönség aki esetleg megszokott engem a vígjátékok univerzumában hirtelen azt látták, hogy valami mást csinálok. Ez érdeklődést váltott ki az emberekben a film iránt. Ez egy kerek film narrátorilag és fotóilag is...Büszke vagyok rá, mert valami más történt a moziban ennek a filmnek köszönhetően, kinyílt az argentin thriller lehetősége. Látva a beszélt nyelven és feliratozva nem tudhatod honnan származik a film. Amit láthatsz a családdal vagy egy lánnyal a világ bármely pontján.