"Tedd le nekem az igényeimet", énekli Lali a Lo que tengo yo című legutóbbi dalában, ami az első szám az új albumáról, ami az év második felében fog megjelenni. Az utóbbi évtized nagy argentin popművésze majdnem hat kiadás nélküli hónap után tért vissza.

Az iparág véletlenszerűségéről és népszerű sztárként vállalt felelősségéről is beszélt a Silencio-val.

A Lo que tengo yo-ról...

"Arról szól, hogy megmutatom aki vagyok: ez az amim van. Nem dicsekedés hanem épp ellenkezőleg. Ez ami nekem van és az ötlet az volt, hogy megmutassuk ez miként hatalmaz fel minket: fogadd el a dolgokat amid van és nem azt amit a többiek gondolnak úgy, hogy van."

"A dalt körülbelül hat hónappal ezelőtt vettük fel, és nem volt része az albumnak. De egy napon a karanténban arra ébredtem, hogy ragaszkodik hozzám mint a gumi és én nagyon intuitív vagyok ezekkel a dolgokkal. Ha felmentem énekelni oka volt. Szóval megkerestem a számítógépen, ott volt a demo verziója, és feltettem. Rájöttem, hogy ez egy nagyszerű dal, és hogy igennek kellett lennie. Ezért úgy döntöttem, hogy végleges formát adunk neki és elkészítjük a videót, mert hiszem hogy ez működik ebben a pillanatban: ez egy dal, amelyre lehet táncolni és szórakozni, és erre van szükségünk. Ezért a videóban sok ember táncol: TikTokon is vannak ilyen kihívások és nekem úgy tűnt hogy ez ad valamit. Ez egy újravett dal, nem túlterhelt mint más dolgok amiket csinálok és inkább a pop jellemzi."

Milyen dolgai nincsenek Lalinak

"Ezt a kérdést valami pozitívvá fogom változtatni. Nem félek, soha nem tettem. Bedobom magam és elküldöm magamnak azokat a dolgokat amiket szeretek. És nincs arcom (nevet) , nincs szégyellnivalóm: ez mindig így volt kicsi korom óta."

"Akkor van egy csomó más dolog ami nincs és szeretnék. Szeretnék több embert elérni a világ minden táján, stadionokba játszani. De nem ego vagy személyes kérdés miatt, hanem azért mert akarom, hogy a zeném több embert érjen el. És tudom hogy nagyon nehéz ha Argentínából származol."

Lali és a popharc

"Pop-ot játszom, bevallom mert ez olyasmi amit születésem óta hallgatok. Szeretem ezt a zenét és úgy érzem mint amit elverték volna, mintha kisebb műfaj lenne, és az az igazság hogy nem. A pop nagylelkű műfaj (nevet), mert minden ott van és el tudod helyezni az összes kívánt fúziót. A divat az, hogy városi zenével csinálják, de a pop mindig ott van. És ez lehetővé teszi számomra az üzenetem elküldését, mert mindegyik mögött van szándékom. Szeretnék mondani dolgokat és csodálom a pop nagyságát. Mondom például Madonnát, aki mindenkinek sokat jelent, de számomra ez nagyon fontos. Akkor Michael Jackson vagy Britney is. Ezeken nőttem fel és úgy gondolom ők művészek voltak. A pop előadás is érdekelt, ezért a Queen-re nézek, amelyre sokan mondják: 'Ez rock.' de ha jól meghallgatod mindent tartalmaz...és ahogy Freddie mozgott a színpadon  újra pop volt."

"Mindig lesz pop abban amt csinálok, soha nem hagyom ott mert ez az amit szeretek. Természetesen lehetővé teszi számomra, hogy más műfajokkal játsszam, de nem fogok tiszta reaggetont csinálni, mert nem lenne kedvem. Számomra a kérdés, hogy soha ne hagyjam el önmagam és elmondjam a dolgokat amik velem történnek. Nem kemény drogokról beszélek, adhatok bármilyen példát. És ha egy nap lefestem amit csinálok megteszem az utat."

Lali és a hanghatásai

"Számomra a paletta végtelen. Talán az egyetlen korlát amikor átjutsz egy olyan vonalon ahol már nem vagy következetes azzal amit igazán szeretsz. Például bizonyos döntések előtt amelyeket állítólag meg kell hoznod a népszerűséged növekedése érdekében. Jó ezeket a lépéseket megtenni , mert próbálkozni és növekedni kell, de mindig korlátokon belül vagy a te ízlésed szerinti dobozban. Legalább számomra ez fontos. A leghallgatottabb dalom nem a legnépszerűbb dalom, ez a Sin querer queriendo, amely egy Mau y Ricky dal, és velük egyértelműen ez a fúzió egy sokkal latinosabb hangzás felé irányul mint amiket eddig csináltam a lemezeken. És imádom, mert ez a határokon belül van amivel tudok játszani és szórakozni. Ha hirtelen tiszta reaggetont csinálnék azt mondanám: 'Nem, elárultam magam.' vagy 'Nem szeretem a dalszöveget, ez nem Lali.' És... be kell látnom hol állok. De azt hiszem az én esetemben az egyetlen korlát olyan dolgok csinálása, amely egyáltalán nem képvisel téged."

Lali és az ipar sebessége

"A saját rajongóim kissé bírálnak engem (nevet), mivel néhány dalt adok ki, nem vagyok olyan művész mint amik mostanság vannak, hogy minden hónapban hoznak egy dalt. Az októberi LaLigera után novemberben adtam ki a Como Así-t, ez meglehetősen gyakori volt, és azóta nem kaptak új dalt. Tehát a rajongóim némi logikával rámrontanak. De az igazság az, hogy másfél-két év az hogy lemezt készítsek, azért hogy valóban azt csináljam amit akarok."

"Ha meghallgatnám az összes tanácsot akkor két hónapon belül kiadnék egy albumot, de hosszú időbe telik mert választok, mert próbálok, mert azt mondom 'Ezt ne.', 'Ezt imádom menjünk erre az útra.', 'Ezt javítsuk.' És ehhez idő kell: ha igazán kreatív akarsz lenni az időbe telik."

"Számomra a bemutatható lehetőségek nem olyanok mint amelyek a világ összes tájáról származó művészeknek bemutathatóak. Lassan megyek, kis dolgokat, helyeket keresek. Elhagyni Argentínát - mivel a technológia globalizálódik, de ő el van dugva - az első lehetőségeket adták nekem külföldi dolgok készítésére, az első turnéim, másik országokba menni és megismertek engem, és autogramot kértek, tudták ki vagyok... Mindez időbe telt, , apránként, dalról dalra, lemezről lemezre, tapasztalatról tapasztalatra. És hálás vagyok, hogy így kaptam a dolgokat, mert megtanítanak arra is, hogy minden lépést és döntést komolyan vegyek. Ha a lavina elvinne nem tudom hol érne véget és kissé félek tőle."

A felelősséged az üzenetek továbbításakor

"Lehetőségként tekintek rá, nem felelősségként. Számomra ez egy alkalom arra, hogy felhasználjam azokat az eszközöket , amelyek a szakmának köszönhetően megvannak. Nagyon sok embernek tudok megszólalni, akik úgy gondolkoznak mint én , vagy akik hasonlítanak rám valamiért, és ez dicséretesnek tűnik...A felelősséget nem súlynak gondolom, hanem 'mennyire örülök annak, hogy bizonyos eszközöket használok, hogy elmondjam amit gondolok'. És itt összekeveredünk azokkal a dolgokkal amelyekben nincs választásom: elveszíthetem a követőimet és nem tudom hogy. Természetesen ezt elmondták nekem, és nagyon sok ember tanácsát meghallgattam, hogy: 'Friss eper vagy, ne menj bele nehézkes ügyekbe, ne tegyél olyat amitől egyesek már szeretnek majd.' És itt ismét fontos volt számomra a döntés."

"Ezerszer jobban szeretem ha kevesebb követőm van, de határozott maradok valamiben amit gondolok. Mindig tisztelettel és helyileg csinálom, szeretek másoktól más véleményt hallani. Nem félek a követők elvesztésének könnyed részétől, vagy attól, hogy az emberek nem látnak téged tökéletesen jó lánynak, mert nem vagyok: nem vagyok sem jó, sem tökéletes, olyan ember vagyok aki így csinálja a munkáját, és úgy döntöttem, hogy 100%ban igaznak bizonyulok a jó és rossz dolgaimmal. És ez magába foglalja a véleményem, a tapasztalataimat amelyek arra késztetnek, hogy bizonyos társadalmi kérdésekben kérdezzek vagy higgyek."

"Az abortusz dolog sok embernek önzőségre utal. Hallottam, hogy sokan azt mondják 'Mert a lányaim soha.'...Nos,a lányaid. De velem ez nem történt meg...nem volt abortuszom, de mivel nem tettem ilyet nem teszem magam a másik helyébe vagy nem akarom megtudni, szeretném tudni mi történik a hazám más nőivel. Nagyon sok információt találok amelyek dicséretesek a bejutáshoz és megismeréshez, és az én esetemben meg akarom védeni."

"100%-ban a személyiségemet választom a létrehozott baba előtt, amit az emberek szakmailag látnak rólam, és ezt nem lehet eljátszani. Úgy érzem, hogy minden vagyok és egész akarok lenni. Szeretném ha az emberek meghallgatnák a dalaimat, de tudnák is mit gondolok. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanazt gondoljuk, hanem azt hogy tudják milyen társadalmi lény vagyok a művészi részen kívül."

Lali, a hírnév és a gyűlölet

"Soha nem jutottam el ahhoz a fájdalomhoz, hogy valaki iránt gyűlöletet érezzek. Az igazság az, hogy a frusztráció mindig olyan folyékonynak tűnt számomra , mert kicsi korom óta látom. Amikor olyan körülmények között nőssz fel ahogy én, a szomszédomban dolgozó emberek között, ahol a szomszéd énekelt, de szerelő volt, mert nem tudott dolgozni a zenéjén, vagy nem volt esélye...Vagy apukám, a szomszédos klubbok futball oktatója volt egész életében. Mindig azt mondta nekem - mivel nagyon fiatalon 10 éves koromban kezdtem el dolgozni - hogy nagyon értékeli a lehetőséget, mert sok ember azt dolgozza amit tud, ami előttük áll, és nem azt amit akarnak. Sokan vannak akik nyilvánvalóan más munkát szeretnének, vagy beteljesíteni bizonyos álmaikat, amelyek még nem teljesültek vagy akármi. És mindig így értettem, világos volt."

"Nincs megalapozatlan gyűlölet, mert nyilvánvalóan valaki mondhatja nekem, hogy 'Hé, nem tetszett az utolsó albumod mert ez, ez és ez." És üdvözlöm, mert ez egy konstruktív kritika. Tökéletes, igen. De az ördögi dolognak,a megalapozatlan dolognak,az erőszakos dolgoknak - ami körülvesz minket - 100%-ban úgy gondolom mások csalódása áll mögöttük. Beteszem magam a helyükbe, esküszöm próbálom magam a másik helyébe képzelni, és azt mondom, hogy 'elítélt székben vagyok, mert nincs meg a kívánt élet, és az Instagramon látom azt a jóképű srácot akinek van háza. Nem érdekel hogy szerezte kritizálni fogom, mert van háza. Nem számít ha megütötte a seggét, nem számít. Nézi a házát amije van, azt dolgozza amit akar, híres...' A hírességnek erénynek kell lennie. Minden amit az emberek láthatnak...és aztán elhelyezem magam a döntés meghozatala helyett, hogy írnék neki.

"Egy másik dolog, ha eldöntöd a gyűlöleted kifejezését. Sokat számít nekem, érted? A döntés, hogy tudatosul, hogy a másik személy elolvassa és rosszul érzi magát. Nekem úgy tűnik ez nagyon vonzó, és igen azt hiszem ehhez csalódás kapcsolódik, ami elvakítja, ami sötét helyre viszi. Tehát ezelőtt sosem jutottam el arra a helyre ahol ennyire rosszul éreztem magam."